Visszatérnek a kazetták!?

A brutális mértékben megnövekedett internetes adatforgalomnak köszönhetően, hatékonyabb és nagyobb tárolókapacitású adattárolókra lenne szükség. Meglepő alternatívát nyújthat az ultramagas sűrűségű magnószalag mely kevesebb energiafogyasztást és jobb teljesítményt biztosíthat.

A japán Fuji Film és a zürichi IBM kutatói már megalkották az első ilyen prototípusú kazit, ami 35 TB adatot is tárolhat (ez kb. 35 millió könyvnyi adatnak felel meg). A kazetta méretei: 10 centiméter magas, 10 cm hosszú és a vastagsága pedig 2 centiméter. A nagy kapacitást úgy érték el, hogy a kazetta szalagját báriummal és ferrittel vonták be.

Nem valószínű, hogy a közeljövőben a media markt polcain megtaláljuk ezt a brutális adathordozót, ugyanis úgy tűnik, hogy az adattárolót elsőként a világ legnagyobb rádióteleszkóp rendszernél, a Square Kilometre Arrray-nél (SKA) fogják fölhasználni. A SKA-nek több ezer antennája található a föld déli féltekéjén. Amennyiben a rendszer 2024-ben megkezdi munkáját, a várakozások szerint naponta 1 petabájtnyi tömörített adatot fog produkálni. Evangelos Elefheriou (IBM) szerint mire a teleszkóp működésbe lép, addigra 100 TB is tudnak majd tárolni az ilyen típusú kazettákon.

A kazetták használata mellett szól az igen alacsony energiaigényük is. A Clipper Group 2010-es tanulmánya szerint egy merevlemezt használó adatközpont 200× annyi energiát fogyaszt, mint egy hasonló kazettás rendszer. A merevlemezek működés közben állandóan fogyasztanak energiát, míg a kazetták csak az adatok írása és olvasása közben.Eleftheriou úgy látja, ideje annak, hogy az olcsó, hatékony és kis energiaigényű kazetták vegyék át a költséges merevlemezek helyét.

A brutális mértékben megnövekedett internetes adatforgalomnak köszönhetően, hatékonyabb és nagyobb tárolókapacitású adattárolókra lenne szükség. Meglepő alternatívát nyújthat az ultramagas sűrűségű magnószalag mely kevesebb energiafogyasztást és jobb teljesítményt biztosíthat.

A japán Fuji Film és a zürichi IBM kutatói már megalkották az első ilyen prototípusú kazit, ami 35 TB adatot is tárolhat (ez kb. 35 millió könyvnyi adatnak felel meg). A kazetta méretei: 10 centiméter magas, 10 cm hosszú és a vastagsága pedig 2 centiméter. A nagy kapacitást úgy érték el, hogy a kazetta szalagját báriummal és ferrittel vonták be.

Nem valószínű, hogy a közeljövőben a media markt polcain megtaláljuk ezt a brutális adathordozót, ugyanis úgy tűnik, hogy az adattárolót elsőként a világ legnagyobb rádióteleszkóp rendszernél, a Square Kilometre Arrray-nél (SKA) fogják fölhasználni. A SKA-nek több ezer antennája található a föld déli féltekéjén. Amennyiben a rendszer 2024-ben megkezdi munkáját, a várakozások szerint naponta 1 petabájtnyi tömörített adatot fog produkálni. Evangelos Elefheriou (IBM) szerint mire a teleszkóp működésbe lép, addigra 100 TB is tudnak majd tárolni az ilyen típusú kazettákon.

A kazetták használata mellett szól az igen alacsony energiaigényük is. A Clipper Group 2010-es tanulmánya szerint egy merevlemezt használó adatközpont 200× annyi energiát fogyaszt, mint egy hasonló kazettás rendszer. A merevlemezek működés közben állandóan fogyasztanak energiát, míg a kazetták csak az adatok írása és olvasása közben.Eleftheriou úgy látja, ideje annak, hogy az olcsó, hatékony és kis energiaigényű kazetták vegyék át a költséges merevlemezek helyét.