Budapest Vice 002 – Nikon One

Lángoló vagon – Eger, 2001-2002 körül.

A 90-es évek közepétől mintegy tíz éven át használtam analóg (persze, hiszen nem is volt más) gépet fotózásra, részint a bandázások, egyébként pedig a graffitik megörökítésére. Számtalan banda fotót lőttem a hazai graffitit-hiphop aranykorszak résztvevőit lekapva, pillanatokat, őrültködéseket megörökítve, azonban ezt a lángoló vonatot bizony nem én fotóztam, a képen sem vagyok rajta, sőt még csak nem is Budapesten készült, annak ellenére, hogy én magam budapesti vagyok és a rengeteg utazást leszámítva, hosszabb időre sohasem hagytam el a várost.

Hogy miért ezt a fotót választom?

Mert tökéletesen jellemzi annak korszaknak a vadságát, annak a közösségnek a zabolázatlanságát, FAME éhségét, amiben eltöltöttem, eltöltöttünk 15-20 évet. És mert ezt a tintafoltos, gyűrött – talán az egyetlen és utolsó – eredeti fényképet megőriztem abból a tekercsből, amit annak idején X (nevezzük X-nek) fotózott el, elkapva a lángoló vasúti kocsit, amíg az élelmiszerboltból hazafelé tartott. A fényképből akkor a korszak egyetlen és legfontosabb gyülekezőhelyének, kulturális központjának a Burner graffiti shopnak a hirdetése és matricája is készült, talán ez utóbbiból is van még nekem.

És végül hogy mi ebben a vad és zabolázatlan? X, a firkász, aki ezt lefotózta, valójában nem az élelmiszerboltból tartott hazafelé. X, a korszak egyik zabolázatlan, fanatikus graffiti festője volt, és mivel a vagon úgy állt a rendezőben, hogy megfújni nem tudta, inkább felgyújtotta azt, majd később visszatért hogy lefotózza. Nos, ezért.

Nikon One – 2018 03 05 Budapest