Budapest legújabb hídja

Hosszú idő telt 1894 óta, amikor utoljára nemzetközi tervpályázat keretében született új budapesti Duna híd. Bár a magyar mérnökök is kitettek magukért minden egyes alkalommal, amikor hidat kellett tervezni, azért a külföldi hídépítők is nagyon fontos alakítói voltak a városképnek, és mindig új meglátásokkal gazdagították a fővárost.

Szeretném hamar átugrani azt a részt, hogy kell-e és ide kell-e új Duna híd. Kell és igen ide (is) kell, és aki azt mondja, hogy a semmibe vezet, annak annyit tanácsolnék, hogy a fortepan, vagy fszek budapest gyűjteményének galériáját böngészve tekintse át a város fejlődésének történetét abból a szempontból, hogy mi vette körül a századfordulón épült – ma már a belváros büszkeségeit jelentő – épületeket és építményeket.

A győztes mű abból a szempontból a legfontosabb, hogy kortárs, de mértéktartó, és hogy tiszteletben tartja a város hídépítészeti hagyományait. Természetesen mindig lehet extravagánsabbat és merészebbet építeni, de valójában az ilyen jellegű megoldásokra csak azon városok szorulnak rá, amelyeknek nincs más mondanivalójuk a világnak, mint hogy több pénzük és kevesebb hagyományuk van, mint bárki másnak.

Itt – a hype szerkesztőségben – mindig is a funkció és esztétikum egészséges elegyére szavaztunk, és azt mondanánk, hogy ez a híd ebből a szempontból tökéletes. Az pedig, hogy emlékeztet a rotterdami Erasmus hídra, valójában senkit se zavarjon: ha az ember végigtekint mondjuk New York, London és Moszkva most épülő magasházain, hídjain és plázáin, semmilyen különbséget nem fog találni köztük, és ez így volt a Lánchíd idejében is, annak is van kistestvére Marlowban, félúton London és Oxford között. Na és!

I. helyezett: Van Berkel en Bos (UNStudio, Hollandia) Buro Happold Engineering (Nagy-Britannia)

A holland-brit csapat nyertes műve a budapesti hidak klasszikus hagyományait követi, természetesen új megfogalmazásban. A szerkezetre (ferdekábeles híd) jellemző, magas és ferdén visszadőlő pilonok dinamikussá teszik a műtárgyat, messziről is látható új elemmel gazdagítják a dunai panorámát. A tervezők korábban is alkottak ehhez hasonló ikonikus hidakat: Rotterdam új jelképét, az Erasmus-hidat, és az utrechti Prins-Claus-hidat. A terv egyik legnagyobb előnye, hogy a budai hídfő előtt nem szükséges külön szintű csomópont kialakítása, itt a későbbiekben valódi városi tér jöhet létre.  Szép tervezői gesztus, hogy a pilonok és a hídfők közötti járdák terasz-szerűen kiszélesednek, ráadásul a nyertes pályázók a tágabb környezet kialakítására is gondoltak: a budai oldalon egy, a híddal építészeti összhangban álló hajóállomás, míg Csepelen egy irodapark tűnik fel – ízelítőt adva, milyen lehet a terület jövője. A zsűri döntésével teljesen egyet tudunk érteni: a terv egyszerre elegáns és stabilitást sugárzó, erőteljes és visszafogott, illeszkedik a világ jelenlegi hídépítészeti trendjeihez és a budapesti hagyományokhoz, nem utolsó sorban pedig szerkezetileg és urbanisztikailag legjobban megoldott.

II. helyezett (megosztva)
Leonhardt, Andrä, Zaha Hadid és Werner

A megosztott II. helyezett két osztrák mérnökiroda és a nemrég elhunyt iraki-brit sztárépítésznő irodájának pályaműve lett. Talán a leginkább formabontó megoldású munka, íves tengelyű híd világszerte is kevés helyen található. A hídszerkezet is egyedülálló, kettős DNS-spirálra, vagy éppen szárnyakra, hullámokra emlékeztet. Tovább fokozza az egyedülálló látványt, hogy a “hullámvölgy” épp a meder közepén érinti a Dunát. A pályamű viszont a hídfő előtt külön-szintű csomópontot hozna létre, ez a megoldás urbanisztikailag kevésbé szerencsés, könnyen újabb “városi autópályát” eredményezne.

II. helyezett (megosztva)
Lavigne&Chéron Architects és a Bureau d’Etude Greisch

A francia építész-mérnök konzorcium műve nem kevésbé ikonikus nyertes társainál. Szerkezetileg az első díjashoz hasonló ferde kábelhíd, de külön érdekes a pavilonok “franciásan” ötletes, humoros megoldása, amikről ruhacsipeszre, vagy akár sörnyitóra is asszociálhatunk. A terv további erénye a teljes egészében könnyed, kecses szerkezet, valamint a korzó-szerűen széles járda, ami részben az útpálya szinte fölé emelkedik – még szebb panorámát kínálva a folyóra. Ugyanakkor a teljes összképe kevésbé erőteljes, a pilonok kialakítása kissé törékeny hatást kelt.

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.