Az emlék íze XXXIV.

A kívül piros, belül fekete-fehér cirmos zománc edényben jóformán már csak az a szakadt kis itatós szalvéta maradt. Apám orrán gyöngyözik a verejték, a fejét fogja. Vigyázat, omlásveszély!  Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek Cukrászdája, A vasárnapi ebéd) során összegyűjtött történetek hétről hétre, Forrai Ferenc grafikáival.

„Mama általában rengeteg rántott húst csinált, úgy emlékszem egy nagy vájdlingba tette. Ezen mindig nevettünk, de elfogyott. Apukám ebéd után szundított egyet.”

 

A sorozat eddig megjelent részei ITT olvashatók.

 


“Vallom, hogy az étellel való kommunikáció – fogyaszthatóságán keresztül – képes arra, hogy a bennünk mélyen gyökerező, lényünk egészét meghatározó tartalmakat előhívja.” Góg Angéla.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.