Az emlék íze X.

Kihúzom magam, a fehér harisnyás lábak térdnél összeszorítva és persze csak semmi könyöklés az asztalon. Hátamon három vörös hosszanti mélyedés bánja ezt a hatvan percet. A nagymamáéknál töltött ebédek stigmái. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek Cukrászdája, A vasárnapi ebéd) során összegyűjtött történetek hétről hétre, Forrai Ferenc grafikáival.

“Nagymamáéknál nagyon kényelmetlen, ámde szép étkező asztal volt. A székek támlája 3 rúdból állt, amihez hozzádőlve inkább érzett az ember fájdalmat, mintsem kényelmet.”

 

A sorozat eddig megjelent részei ITT olvashatók.

 


“Vallom, hogy az étellel való kommunikáció – fogyaszthatóságán keresztül – képes arra, hogy a bennünk mélyen gyökerező, lényünk egészét meghatározó tartalmakat előhívja.” Góg Angéla.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.